2015. 05. 01.

Szentmise Ráduly és társaiért, népünkért és az országért



F. év április 29-én mélységes megdöbbenéssel fogadtuk Csíkszeredában Ráduly Róbert és Szőke Domokos szabadságának korlátozásáról és bizonytalan sorsáról elterjedt híreket. Ugyanúgy aggodalommal kísértük az utóbbi évben a megyei vezetőinknél végrehajtott hasonló intézkedéseket.
Éppen ezért, 29-én este a világhálóra feltettem szolidaritásra szóló felhívásomat, Szolidaritás Ráduly Róbert és társai mellett, amit három óra leforgása alatt 3500 személy tekintett meg. A tegnap délutánig már 5400 ember nézte meg. Ezek a számok beszélnek. 
Tettem, mert lelkiismeretbeli kötelességem.
Kötelességem kiállni egyházközségem tagjai, családjai mellett. Tudtam, hogy Ráduly Róbert Kálmán ellen koncepciós eljárás indult. Neki is vannak ellenségei, ezek egy része gyenge kaliberű, hatalomra törő fajtestvéreink, és vannak az állami apparátus részéről is, akik nem szívesen viselik el a polgármester személyét. Ráduly polgármestert másfél évtized alatt volt alkalmam megismerni. Tisztességes, törvénytisztelő, jellemes embernek tartom. Ezért is vállaltam vele szolidaritást.
Tettem azért, mert nem szeretném ha megyénk és városunk magyar vezetőinek hírnevét tönkretennék vagy őket félreállítanák. Ferenc szentatyánk április 21-én mondta: "Egyesüljünk Jézussal az Eucharisztiában, egyesüljünk azokkal a testvéreinkkel, akik az üldöztetés, a rágalmazás és a gyilkosság vértanúságát szenvedik el azért, hogy hívek legyenek az egyetlen kenyérhez, mely jóllakat: vagyis Jézushoz". A közösség tízezer híve képviselőjeként meg kellett szólalnom az üldözöttekért. Erre Egyházunk tanítása és Istenszolgája Márton Áron életpéldája is sarkall. 
Amikor a magyar kisebbséget megnyomorító román törvények 1934-35-ben sorozatban jelentek meg, akkor Márton Áron az Erdélyi Tudósító Figyelő c. állandó rovatában megjelentette a „Kultúrharc kellős közepén” című átfogó és megrázó bírálatát. „A nevelés isteni jog, és olyan isteni parancs, amit az egyház soha, egyetlen hatalom kedvéért, és semmi előny ellenében nem alkudott el. Mi feladjuk, mi hallgatunk, mi lassankint a jövő nemzedékek minden jogát eláruljuk. (...) Gyávaságunk következménye lehet bizonyos fokig, hogy velünk már mindent mernek!”
Amit Csíkszeredában az elmúlt 60 évben véghezvittek, az késztet a tiltakozásra, ahogy Márton Áron írta: „Nem mehetünk többet lépre. Lerongyolódott, koldus magyarok vagyunk, koszos kisebbségiek, akik maguk is alig élhetnek.Lerombolták Csík iparát, koldusbotra juttaták fiataljainkat. Most még a demokratikusan megválasztott vezetőinktől is meg akarnak fosztani? Azok családját, gyermekeiknek önérzetét, becsületét is tönkre akarják tenni? Ráduly Róbertnek 5 gyereke van. Ki az a támadófél, aki ennnyi életet adott a nemzetnek és az országnak?
Ebből a pusztító végzetből egyetlen kiút van: „Tudomásul venni végre, hogy minden szenvedő testvérünk arcából a szenvedő Krisztus néz ránk – írta Márton Áron 1945 húsvéti szózatában, majd így folytatta: „A békés és rendezett társadalmi együttélés legmélyebb alapja a testvériség...”  
Amikor mi a jog, a rendezettebb, igazságosabb, emberibb jövő kialakításán gondolkozunk, aggódva figyeljük azt, ami körülöttünk történik. Mi szabad emberhez és szabad néphez méltó életet kívánunk élni, mert ehhez Isten-adta jogunk van. Amikor a város vezetését ellehetetlenítik, a város lakossága szenvedi meg, mert az elindított munkálatok stagnálni fognak, az elszegényedés és visszamaradás a mélységbe ránt. Ez kinek használ?
Találóan mondta Márton Áron 1946-ban a csíksomlyói búcsún: „Itt az életünkről van szó! S az emberi élethez az Istentől nyertünk jogot. Az önmagunk becsülete és a jövő nemzedékek sorsáért reánk háruló felelősség követeli, hogy jogaink védelmében tiltakozzunk egy igazságtalan ítélet kimondása és végrehajtása ellen.”
Az EU-s Románia kormányától is elvárjuk, hogy jogainkat tartsa tiszteletben, mert olyan napokat kezdtünk élni, mint Ceauşescu-idejében. Lehallgatnak, követnek, megfélemlítenek és újabban meghurcolnak.
Szolidaritási tiltakozást helyeztem kilátásba május 2. délután 18 órára a Millenniumi-templom térre, ezért a belügyminisztérium a bukaresti egyházi embereken keresztül próbált nyomást gyakorolni. Hogyan, ezt nem teszem publikussá. 
A tegnap este közöltem, hogy Ráduly - Szőke ügy: Hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária, és ezért a kilátásba helyezett tüntetés elmarad, viszont este 7 órakor szentmisét ajánlunk fel népünkért, vezetőinkért és az ország sorsának jobbrafordulásáért.  
Szent Pál apostol int: "Mindenekelőtt arra kérlek, végezzetek imát, könyörgést, esedezést és hálaadást minden emberért; a királyokért és az összes elöljárókért, hogy békés, nyugodt életet élhessünk, szentségben és tisztességben. Ez jó és kedves üdvözítő Istenünk szemében, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére." (1Tim 2,1-4)
És hogy a fordítással ne kínlódjanak az illetékesek, hát segítségükre leszek:
"Aşadar, recomand, înainte de toate, să se facă cereri, rugăciuni, mijlociri şi mulţumiri pentru toţi oamenii,  pentru regi şi pentru toţi cei care sunt în conducere ca să ducem o viaţă paşnică şi liniştită cu toată evlavia şi demnitatea. Acest lucru este bun şi plăcut înaintea lui Dumnezeu, mântuitorul nostru, care vrea ca toţi oamenii să se mântuiască şi să ajungă la cunoaşterea adevărului." (1Tim 2,1-4)







1 megjegyzés:

  1. A múlt rendszerben elhangzott egy párt tisztséget betöltő ember szájából: "nem csinálunk vértanút ". Akkor csak a személyekre értette, gondolom elég volt a magyar kisebbség vértanúsága. Újra indul a személyek erkölcsi kivégzése? Talán nem lesznek vértanúk, de hősök lesznek! Kitartás és remélem lesz szebb jövő!

    VálaszTörlés